Mennek, vagy maradnak? A külföldi vállalkozások jövője Magyarországon

Az “extra nyereség” megadóztatása kapcsán többekben felmerült a kérdés, vajon mit szólnak majd ehhez a Magyarországon működő és érintett külföldi vállalkozások. Mi lesz, ha összepakolnak és kivonulnak az országból?

Mit mutat a statisztika?

A KSH adatai szerint 2020-ban a Magyarországon működő vállalkozások kb. 2,1%-a állt külföldi irányítás alatt, ez közel 14 ezer vállalkozást jelent.

A hazánkban működő vállalkozások árbevételének majdnem 50%-a származik a külföldi vállalatok működéséből!

Ráadásul ezek a cégek alkalmazzák az összes munkavállaló 25%-át is.
A befektetések jelentős része (kb. 66%) az Európai Uniós országokból jött. Ebből is a legtöbbet Németország fektetett be 2020-ban, a teljes külföldi befektetés majdnem 31%-a innen származott. Második helyen az USA állt 15,2%-al, míg Kína 2020-ban kb. 2,6%-ot fektetett be hazánkban.

Forrás: KSH

A fenti ábrát nézve érthető, miért nem általános, hanem csak bizonyos szektorokat érintő a különadó és például a feldolgozóipar vállalatai miért nem szerepelnek a listán. Ebben a kategóriában vannak például az autógyártók, melyek 2021-ben jelentős beruházásokat jelentettek be/kezdtek el. A kormány minden bizonnyal sok kedvezményt ígért, hogy ide csábítsa ezeket a befektetőket, ezért nem lenne okos dolog hátba támadni őket.

Csak zárójelben jegyzem meg…

A nem érintett szektorok közé tartozik még például az építőipar is, ahol bár a külföldiek aránya nem jelentős, viszont 1-2 magyar vállalkozásnak sikerült említésre méltó nyereséget realizálnia. Például

a ZÁÉV Zrt. a tavalyi évet 12,3 milliárd forint nyereséggel zárta, de a Magyar Építő Zrt.-nek sem volt rossz éve a kb. 7 milliárd forintnyi nyereséggel.

A COVID 19 ellenére 2020-ban a magyar tulajdonban lévő építőipari cégek teljesítménye kb. 2%-al bővült, míg a külföldi vezetésű cégek teljesítménye 28%-al csökkent…

A közgazdaságtanban általában arra használják az extraprofit kifejezést, amikor egy cég az ágazati átlag feletti nyereséggel működik. A kormány, úgy tűnik, „alternatív közgazdaságtant” alkalmaz, ahol az extraprofit bármi lehet, amire rámondják. Akár még üzemi- és/vagy adózás utáni veszteséget is tekinthetünk „extraprofitnak”. A nyereségnek tekinthetjük akár az árbevételt is, de csak azoknál a vállalkozásoknál, melyeket szeretnének megadóztatni…

A klasszikus közgazdaságtanban használatos kifejezés alapján valószínűleg lenne jó pár olyan magyar vállalat a korábban említetteken kívül is, melyek évek óta lényegesen az ágazati átlag feletti nyereséggel működnek és nyugodtan be lehetne vonni őket is a különadó hatálya alá.

Kiűzheti valami a külföldieket?

Az elmúlt több mint tíz év során a kormány pontosan felmérte, hogy hol a határ és mi az, amit még megtehetnek a vállalkozásokkal, de mi az, amit már nem fogadnának el. Ne felejtsük el,

a különadót – amit most épp extraprofitadóként kommunikálnak – már 2010 óta fizeti a Magyarországon működő vállalkozások – leginkább külföldiek – jó része.

Úgy tűnik, most a kormány túl lőtt a célon. A mostani „extraprofit” – erről részletes itt: A KATA megy viszont különadók jönnek – sarcon  nagyon sokan felháborodtak. Még olyan érdekvédelmi szervezetek is, melyek korábban inkább békéltetni próbáltak az általuk képviselt vállalkozások és a kormány között.
Több oka van a mostani felháborodásnak. Egyrészt – ellentétben a korábbi évekkel – most jelentős az infláció, nagyon magasan vannak az alapanyag, energia stb. árak, melyek komoly terhet rónak minden vállalkozásra. Másrészt

a kommunikáció ellenére az adót nem az „extraprofit”, hanem pl. a kereskedelem esetében az árbevétel alapján kell megfizetni!

Ráadásul ezeket a cégeket többszörös különadó terheli. A kereskedelmet például most már a 3. különadóval terhelték meg:

• fizetniük kell a COVID idején bevezetett válságadót
• finanszírozniuk kell az árstop költségeit
• és fizetniük kell a július 1-vel bevezetett „extraprofit” különadót

A magas árak mellett nem véletlen, hogy nőtt az árbevételük a tavalyi, vagy korábbi évekhez képest. A beszállítóik jelentősen emelték a termékek árát és ennek nyomán a kereskedők is emelték áraikat. Ezt az áremelést érezzük nap mint nap a pénztárcánkon.

Ennek ellenére azt gondolom, hogy több kell, mint egy (vagy egyszerre több) különadó ahhoz, hogy a külföldi vállalatok kivonuljanak. Ennek a különadónak annyi hatása lesz a cégekre, hogy visszafogják befektetéseiket és fejlesztéseiket, növelni fogják az áraikat, valamint költségracionalizálásba kezdenek. Ezeknek persze végül mi fizetjük meg az árát. Vagy konkrétan, mert többe kerül az adott termék és szolgáltatás, vagy áttételesen, hisz más országokkal ellentétben nem jutunk hozzá jelentős fejlesztésekhez (pl. az 5G hálózat széles körű kiépítése).